HALMOZOTTAN SÉRÜLTEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZÜLŐSZÖVETSÉGÉNEK
ALAPSZABÁLYA
kiegészítése
és módosítása – változásokkal egységes szerkezetben – a módosítás
átvezetéséhez.
A
Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szülőszövetségét 2005. május
hó 02. napján vette nyilvántartásba a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 091.
szám alatt, és azóta is folyamatosan működik.
A
keltezés szerinti napon az Egyesület magalakulásakor megállapított
alapszabályát módosítja, és az alábbi módosításokkal egységes szerkezetbe
foglalt alapszabályt fogadja el. (A változások a szövegben aláhúzva jelennek
meg.)
Az Egyesület adatai
1.
Az
egyesület megnevezése: Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Szülőszövetsége
2.
Az
egyesület székhelye (ami megegyezik az egyesület postacímével): 3627 Kissikátor
Petőfi út 11.
3.
Az egyesület első vezető tisztségviselője: Dudásné Deák Erzsébet
4.
Az egyesület tagjai: az egyesületi tagok nevét, lakóhelyét a
tagnyilvántartás tartalmazza. Az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.
II. Az Egyesület célja és feladatai
1.
Az
egyesület célja:
Halmozottan
sérült (fogyatékos) személyek egyenjogú és a lehető legteljesebb körű társadalmi
beilleszkedésének, szociális biztonságának, rehabilitációjának, emberi és
állampolgári jogai érvényesülésének elősegítése, érdekeik képviselete,
érvényesítése, védelme.
2.
AZ EGYESÜLET NEM KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÚ.
3.
Az Egyesület az Ectv. 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja
szerinti közhasznú tevékenységet folytat, amely tevékenységek nem kötött a
közhasznú jogálláshoz.
4.
Az Egyesület közhasznú tevékenységet végző, DE NEM KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÚ szervezetként
hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez,
amennyiben a szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin,
önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
5.
Az Egyesület közhasznú tevékenységei, melyek közvetlenül vagy közvetve
szolgálják valamely közfeladat teljesítését, ezzel hozzájárulva a társadalom és
az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:
A fogyatékosokat megillető jogok
érvényesítése1998.évi XXVI. tv 2 §(5)
Ennek keretében az Egyesület a
halmozottan sérült személyek, családjaikat és az őket segítő szakemberek és
intézmények részére szakmai és anyagi segítséget nyújt, programokat,
kezdeményezéseket valósít meg annak érdekében, hogy a halmozottan sérültek
oktatáshoz, neveléshez, családi élethez, foglalkoztatáshoz, kultúrához és
sporthoz, valamint emberi máltósághoz és állampolgársághoz fűződő jogai
maradéktalanul érvényesüljenek.
A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás1998.évi XXVI. tv. 21 § b);
C); g)
Ennek keretében az Egyesület a
megfelelő szakemberek és szolgáltatások elérését támogató információk
gyűjtésével és közreadásával segíti a halmozottan sérült személyeket és
hozzátartozóikat abban, hogy hozzáférjenek a nevelésükhöz, egészségügyi
ellátásukhoz, foglalkoztathatóságuk javításához szükséges lehetőségekhez. Az
Egyesület támogatja a családokat és a szakembereket abban, hogy a halmozottan
sérültek fejlesztésére irányuló együttműködésük akadályai elháruljanak. Az
Egyesület törekszik a halmozottan sérült személyek és hozzátartozóik
pihenésének, aktív szabadidős tevékenységeinek
támogatására.
Gyermekvédelem 1997.évi XXXI. tv. A
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2. §
Ennek keretében az Egyesület információs, tanácsadó és képzési
programokat, kezdeményezéseket valósít meg annak érdekében, hogy a halmozottan
sérült gyermekek érdekei maradéktalanul érvényesülhessenek mind a nevelés, mind
pedig az általuk igénybe vett egyéb szolgáltatások, ellátások során.
Esélyegyenlőség biztosítása 2003. évi
CXXV. törvényaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról31. § (1)
Ennek keretében az Egyesület
igyekszik információs, tanácsadói és egyéb szakmai segítséget nyújtani a
halmozottan sérült személyek lakóhelyén működő
önkormányzatok és intézmények számára ahhoz, hogy a nevelés,
foglalkoztatás, az egészségügyi és szociális területén, valamint a
közszolgáltatások elérése kapcsán tett esélyegyenlőségi intézkedéseik megalapozottabbak
legyenek, illetve elérjenek a halmozottan sérültekhez is.
Ennek keretében az Egyesület
tagjainak, támogatóinak és segítőinek szolidaritására építve anyagilag és
szakmailag is támogatni igyekszik a halmozottan sérülteket gondozó családokat.
Az Egyesület törekszik arra, hogy a halmozottan sérült személyt vagy
személyeket gondozó családok megkapják azt a pedagógiai, pszichológiai,
egészségügyi, gondozási és egyéb segítséget, amely lehetővé teszi számukra a
család épségének megőrzését, a sikeres és boldog életpálya megalapozását és
megélését.
III. Az Egyesület tagjai
1. Az egyesület
tagjává olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet válhat, akit/amit két már Egyesületi tag írásban ajánl és:
2. A tag
felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület Elnöksége
kétharmados többséggel dönt.
3. A tagsági
viszony létrejön az Egyesület Elnökségének pozitív döntésének napjával. Az új
tagsági viszony létrejöttéről az Elnökség a soron következő Közgyűlésen a
tagságot tájékoztatja.
4. A tagok
személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A
tagok nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét a tagnyilvántartás
tartalmazza
5. Különleges jogállású tagság
5.1.
Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit két már Egyesületi tag írásban
ajánl, és aki az Egyesület
Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az
Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint
történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a
Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre
nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tagnak tagdíjfizetési
kötelezettsége nincs, azonban anyagi jellegű felajánlást tehet, egyebekben
jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
5.2.
Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, aki
egyetért az Egyesület céljaival. A tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés
dönthet. A tiszteletbeli tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt
vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de
tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A tiszteletbeli tagnak
tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, azonban anyagi jellegű felajánlást tehet.
6. A tagsági viszony megszűnése
a)
a tag kilépésével;
b)
a tag tagnyilvántartásból való törlésével.
c)
a tag kizárásával;
d)
a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
6.2. A tag
tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor,
indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat
Egyesület általi átvételének napján szűnik meg.
6.3. A tagot
a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell
törölni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a
tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül
telt el. A tagdíjhátralék megfizetésére
történő felhívásban az Elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt. A
felhívásban a tagot kifejezetten figyelmeztetni kell a tagdíjhátralék meg nem
fizetésének lehetséges jogkövetkezményére.
6.4. Az
Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a taggal
6.5. Ha a
tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az Egyesület tagjai közül törlik, tagsága
az Egyesületben megszűnik.
6.6. A tagság megszűnik, ha a tagot
a Közgyűlés az Egyesületből kizárja
6.7. A tagot az Egyesületből ki lehet zárni, ha:
6.7.1..az alapszabály rendelkezéseitvagy a Közgyűlési és az Elnökség
határozatait súlyosan megsérti vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy
6.7.2. az Egyesület érdekeit sértő
magatartást tanúsít
6.8. a tagot az Egyesületből kizárni csak az III./7. szakaszban
meghatározott a tisztességes eljárást biztosító szabályok szerint lehet.
7. Tag kizárása
és tiszteletbeli és pártoló tag cím
megvonása
7.1. A 6.7.1 - 6.7.2. pontok
szerinti esetekben a Közgyűlés a tagot
minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező
tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja.
7.2. Tag kizárására az ok megjelölésével bármely egyesületi tag vagy
egyesületi szerv javaslatot tehet az Elnökségnek, amely a 7.3. pontban
rögzített szabályok szerint köteles eljárni. Az Elnökség az eljárás
elindításáról tájékoztatni köteles a Közgyűlést.
7.3. A tag kizárására vonatkozó javaslat átvételét követő 15 napon belül
az Elnökség igazolható módon, írásban felhívja a tagot az esetleges kizárását
eredményező ok megszüntetésére, illetve az enyhítő vagy mentő körülményeket
tartalmazó védekezésének írásban történő előterjesztésére. A felhívás nem
szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt
a kizárást eredményező ok megszümntetésére, illetve a védekezés Elnökség irányában történő előterjesztésére.
Az Elnökség a tag védekezésésének átvételét, vagy a határidő eredménytelen
elteltét követően terjeszti az Elnökség a kizárásra vonatkozó határozati
javaslatot a Közgyűlés elé.
7.4. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és
indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául
szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről (a
határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségéről) való tájékoztatást. A
kizáró határozatot a taggal közölni kell.
7.5. A
tiszteletbeli és pártoló tag cím visszavonása esetén a tag kizárására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
8. A tagok jogai
8.1. A tag
joga, hogy:
8.1.2. részt
vehessen és szavazhasson a Közgyűlésben
8.1.3. ha a jogszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz - az Egyesület
bármely tisztségére megválaszthassák
8.1.8 az Elnökség ülésén a napirendi pontok
vonatkozásában felszólalhat
8.2. A
természetes személy tag tagsági jogait személyesen, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet tag a képviselőjén keresztül
gyakorolhatja.
9. A tagok kötelezettségei
9.1.1. A tag
a Közgyűlés által határozatban megállapított éves tagdíjat az Egyesület
Elnökének vagy az Egyesület bankszámlájára köteles befizetni legkésőbb a Közgyűlés
által meghatározott időpontig.
9.5. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület
céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét
10. A pártoló és tiszteletbeli tag jogai és kötelességei
10.1. A
pártoló és a tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és
kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló és
tiszteletbeli tagokat tanácskozási jog illeti meg az Egyesület Közgyűlésén,
ennek gyakorlása során javaslatokat és indítványokat tehetnek, továbbá
felszólalással élhetnek.
IV. Az Egyesület szervezete
1. Az
Egyesület döntéshozó szerve
1.1. Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve az Egyesület tagjaiból
álló Közgyűlés
a)
az alapszabály elfogadása és módosítása;
b)
az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és
szétválásának elhatározása;
c)
a vezető tisztségviselő (Elnök, Alelnök, Titkár), megválasztása, visszahívása és
díjazásának megállapítása;
d)
a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása,
visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
e)
az éves költségvetés elfogadása;
f)
döntés az Ectv.29§ (3) bekezdés által meghatározott
beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
g)
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok
gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
h)
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet
az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság
tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
i)
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető
tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek
tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j)
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása
és díjazásának megállapítása; és
k)
a végelszámoló kijelölése.
n)
az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a
nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan
idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés
2. A Közgyűlés ügyrendje
2.1. A
Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni
2.2. A Közgyűlést az Elnök hívja össze igazolható módon, a tagok részére
postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval. Kivételt képez ez
alól a tag kizárásáról, tiszteletbeli vagy pártoló tag cím visszavonásáról
döntő Közgyűlés ülése, melyet az Elnökség hív össze.
2.3. A
meghívónak tartalmaznia kell:
- az
Egyesület nevét és székhelyét;
- a
Közgyűlés helyét. A Közgyűlés ülése az Egyesület székhelyére vagy a tagok
többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívható
össze..
- idejét;
- a
napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell
feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben
álláspontjukat kialakíthassák;
- a
határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés
helyét és idejét. valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás
jogkövetkezményeire.
2.5. A tagok és az Egyesület szervei a meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított
5 napon belül a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend
kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
2.6. A
napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó Elnök, vagy – ha a Közgyűlés
összehívását az ügyvezető szerv kezdeményezi, akkor – az Elnökség jogosult
dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó
szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend
elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában.
2.7. a Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Egyesület tagjainak legalább
33%-a az ok és a cél megjelölésével kéri
a)
az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem
fedezi;
b)
az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a
tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
c)
az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az a), b),
c) pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra
okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület
megszüntetéséről dönteni.
2.9. A
Közgyűlés ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök
igénybevételével is lefolytatható. SKYPE
technikával, videokonferencia keretében, MSN technikával, vagy más technikával,
amely lehetővé teszi a tag azonosítását, a tagok közötti kölcsönös és
korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével
tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni,
hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén
hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet
kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.
2.10. a
Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában
szerepel kivételt képez ez alól, ha az Elnökség, az Elnök illetve a Közgyűlés a
2.5-2.6 pontok szerint napirend kiegészítése mellett dönt.
2.11.A
Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont
zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, adatvédelmi vagy
egyéb jogszabályban rögzített okból a levezető elnök jogosult dönteni.
3. A Közgyűlés határozatképessége, általános döntési rendje
3.2. Ha
Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet
megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és
egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
3.3 A
Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható
határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden
nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
3.4. A Közgyűlés ülésén levezető
elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet
hitelesítő két tagot választ.
3.5. A
Közgyűlés ülésének határozatképessége és általános döntési rendje tekintetében
az „V. Az Egyesület szervei határozathozatalának általános rendje” fejezet
rendelkezéseit kell értelemszerűen követni.
4. Különös szabályok a Közgyűlés határozatképessége és döntési rendje
tekintetében
4.1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen
lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4.2. Az
Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, szétválásáról,
átalakulásáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4.3. az
Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 33%-ának
indítványára határozhat a Közgyűlés, ha az Elnökség tagja az Egyesület
céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
4.3.1 Az
Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot
megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
4.3.2. Az
Elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több
mint felének erre irányuló egybehangzó szavazata szükséges
4.4. Tag kizárásáról minősített többségi határozattal,
a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határozhat a
Közgyűlés.
4.5. A
tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonásáról minősített többségi határozattal,
a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határozhat a
Közgyűlés.
412.6. A
tagok 20%-ának indítványára a Közgyűlés írásban, titkosan szavaz
4.7. a
Közgyűlés a 12.2. ponttól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönt:
a)
az Elnökség tagjainak megválasztásáról és
visszahívásáról
b)
a Felügyelő Bizottság megválasztásáról és
visszahívásáról
c)
tiszteletbeli és pártoló tag cím odaítéléséről,
visszavonásáról
5. Megismételt Közgyűlés
5.1.
Megismételt Közgyűlést akkor lehet tartani, ha a Közgyűlés nem határozatképes
5.2. A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített
napirendi pontok tárgyalhatóak meg
5.3. A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül
határozatképes, ha a meghívó tartalmazza a megismételt Közgyűlés időpontját és
helyét, valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás lehetséges
jogkövetkezményére.
5.4. A
megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés
napjára lehet összehívni. Ettől a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy eltérhet,
de ha új napot jelöl meg a megismételt Közgyűlés megtartására, akkor ismételt
meghívót kell valamennyi tagnak küldenie, amelynek szintén tartalmaznia kell a
távolmaradás esetleges jogkövetkezményeit is.
a)
az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről,
szétválásáról, feloszlásáról
b)
valamint elnökségi tag visszahívásáról,
ha azon a
tagok fele, illetve az adott ügyben történő határozat meghozatalához szükséges
tag részt vesz:
6. Az Egyesület ügyvezető szerve
6.3.
Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti,
és nem esik kizáró ok alá(Ptk. 3:22. §)
6.4. Az
Elnökség tagjai,az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői:
7. Az elnökségi tagság megszűnik:
7.2 A
tisztségről való lemondással
7.2.1. a
lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel
7.2.2 Az
elnökségi tag lemondása hatályosul, amikor az elnökségi tag személyének
változását a bíróság - az Egyesület erre irányuló kérelme alapján -
nyilvántartásba veszi.
7.3.
visszahívással
7.4. a
határozott idő lejártával
7.5.
törvényben meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok bekövetkezése
esetén
7.6. a
vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
7.7.a
Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, hogy gondoskodjon az Elnökség 3 fős
létszámának helyreállításáról.
7.8. ha az
Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát
megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg
megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól
8. Az Elnökség feladatai
8.1. az
Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a
Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.
8.2. Az
Elnökség jogkörébe tartozik:
a)
az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti
szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
b) az
Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására, illetve az alapszabályban
meghatározott esetekben (III./ 7.3. és
IV./2.8. pontok) a Közgyűlés összehívása.
c)
részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel
kapcsolatos kérdésekre;
d)
a működőképesség fenntartása, az Egyesületet érintő
megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén
a törvényben előírt intézkedések megtétele.
e)
a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek
szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve
kezdeményezése.
f)
a rendes és a pártoló tag felvételéről való döntés.
g)
az
Egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat
megfogalmazása és a Közgyűlés elé terjesztése
h)
az ügyrend elfogadása
i)
az etikai szabályok elfogadása
j)
a jogszabály által előírt vagy a működés során
szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése
k)
Az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a
nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a
tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő
közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés
megkötéséről szóló döntés.
9. Az Elnökség ügyrendje
9.2 Az
Elnöknek össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést
hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik
9.3. Az
Elnökséget az Elnök hívja össze igazolható módon, az Elnökségi tagok
részérepostai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.
9.4. A
meghívónak tartalmaznia kell
•
az Elnökség ülésének helyét,
•
idejét,
•
a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan
részletességgel kell feltüntetni, hogy az Elnökség tagjai a tárgyalni kívánt
témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
9.5. A
meghívót az Elnökség ülésének dátumát 7 (hét) nappal megelőzően kell az
Elnökségi tagoknak megküldeni.
9.6. Biztosítani
kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Elnökség tagjai az ülés napirendi
pontjára javaslatot tehessenek.Az Elnökség tagjai indoklással az Elnökség
ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend
kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat az Elnökség.
9.7. az
Elnökség ülését össze kell hívni, ha ezt bármelyik Elnökségi tag, vagy az
Egyesület bármely szerve az ok és a cél megjelölésével kéri.
9.8. Az
Elnökség ülései nyilvánosak.Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt
tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, adatvédelmi vagy egyéb
jogszabályban rögzített okból a levezető elnök jogosult dönteni.
10. Az Elnökség határozatképessége,
általános döntési rendje
10.1. Az
Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz
10.2. az
Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
10.3. az
Elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet
10.4. a
jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá
10.5. az
Elnökség ülésének határozatképessége és döntési rendje
tekintetében az „V. Az Egyesület szervei határozathozatalának általános rendje”
fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen követni.
11. Felügyelő
Bizottság
Az Egyesület az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot
hoz létre, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
-
a tagok száma meghaladja a 100 főt
-
a tagok között a nem természetes
személyek száma meghaladja az összes taglétszám felét
-
az Egyesület éves bevétele meghaladja
az 50 millió forintot.
V. Az Egyesület szervei határozathozatalának általános rendje
1. A Közgyűlés
valamennyi szerve a jelenlévő, az adott szerv vonatkozásában szavazásra
jogosult tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hoz határozatot.
2. Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a tag,
vagy tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a)
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül
előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által
tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő
cél szerinti juttatás.
3. Az
Egyesület szerveinek ülésén a határozatképességet minden határozathozatalnál
vizsgálni kell.
4. Ha egy
tag az Egyesület szerveinek határozathozatala során valamely ügyben nem
szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség
megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
5. az Egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
·
Az Egyesület nevét és székhelyét
·
a szerv ülésén résztvevőket (Közgyűlés
esetén az arra való utalást, hogy a jelenléti íven szereplők jelentek meg);
·
a tárgyalt napirendi pontokat;
·
a határozatképesség vizsgálatát és annak
megállapítását;
6. a
jegyzőkönyvet Közgyűlés esetén a levezető elnök és az Egyesület két erre
megválasztott tagja, más egyesületi szerv ülésének esetén az adott szerv tagjai
írják alá.
7. Az
Egyesület szervei döntéseiket határozatba foglalják
8. Az Egyesület szervei határozatait a Határozatok Tárában kell nyilván
tartani. A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy
abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
9. A
határozatokról a tagokat és az érintetteket elektronikus levelezés, ha ez nem
lehetséges, akkor postai úton kell értesíteni.
10. Az
Egyesület szervei által hozott határozatokba, az Egyesület működése kapcsán
keletkezett iratokba – az Elnökkel való előzetes időpont egyeztetés után –
bárki betekinthet az Egyesület székhelyén. A nagyobb közönséget érintő
határozatokat az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra kerülnek. A
betekinthetőség jogának biztosítása során a személyiségi és adatvédelmi jogok
nem sérülhetnek. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az
iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a
felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás
ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a
felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól
kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.
VI. Az Egyesület tisztségviselői
1. Az Egyesület első vezető
tisztségviselője: Elnök
1.1. Az Elnök az Egyesület önálló képviseletre és az
Alapszabályban vagy jogszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult
első vezető tisztségviselője.
1.2. Az
Elnököt saját tagjai közül a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja.
1.3. az
Elnök feladatai
a)
Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer
össze kell hívnia, az összehívás
b)
képviseli az Egyesületet
c)
kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében az
Egyesület titkárával együttesen utalványozási jogkört gyakorol
d)
kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási
bizonylatait
e)
vezeti az Egyesület tagnyilvántartását
f)
vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat
tartalmazó jegyzőkönyvet
g)
az Egyesület napi ügyeinek vitele, a nem a Közgyűlés
és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
h)
a beszámolók, különösen azEctv. által előírt éves
beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé
terjesztése;
i)
az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés
elé terjesztése;
j)
az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon
felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó
döntések meghozatala és végrehajtása;
k)
a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület
szerveinek értesítése;
l)
az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés
napirendi pontjainak meghatározása;
m)
a tagság nyilvántartása;
n)
az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és
egyéb könyveinek vezetése;
o)
az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
p)
a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület
munkavállalói felett,
q)
az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
r)
a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az
Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az
iratbetekintés és a beszámoló letétbehelyzésének, közzétételének biztosítása
1.4. Az
Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően
kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban
1.5. Ha az
Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag
összehívhatja
2. Titkár
2.1. Az
Egyesület Titkára az Elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület
ügyeit, gondoskodik az elnökségi ülések rendszeres megtartásáról.
3. Alelnök
3.1. Az Elnököt az alelnök helyettesíti. Helyettesítés
esetén az Alelnök az Egyesület tagjai és szervei irányában teljes joggal
gyakorolja az elnök jogait. Az Alelnök a helyettesítés esetén is a VII./2. rendelkezése szerint látja el az Egyesület
képviseletét.
VII. Az Egyesület képviselete
1. az
Egyesületet az Elnök önállóan képviseli
2. az
Egyesületet képviseletére az Alelnök és a Titkár együttesen jogosult
3. Az
Egyesület Elnök egyes speciális felkészültséget igénylő, vagy jogszabályok
által szabályozott esetekben felhatalmazhatja az Egyesület tagját a szervezet
képviseletére. E képviselet nem terjed ki az alapszabályban vagy jogszabályban
a Közgyűlés, az Elnökség vagy a megválasztott tisztségviselőkre ruházott
döntési jogkörök gyakorlására.
VIII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
1. Az
Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében
vagyonával önállóan gazdálkodik,
.2. Egyesület
nem alapítható és nem működethető elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenység folytatására. Az Egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit,
kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
3 Az Egyesület
tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg
4. A tagok – a
tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem
felelnek.
5. Az
Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, a tagok
részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesületnek a gazdálkodása során elért
eredményét a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységére kell
fordítania.
6. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest,
valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony
alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél
szerinti juttatásban nem részesítheti.
7. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt
nem bocsáthat ki.
8. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat
kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének
ellátását és működésének fenntartását.
9. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez cél
szerinti tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
10. A befektetési tevékenységet végző szervezetnek befektetési szabályzatot
kell készítenie, amelyet az Elnökség – ha ilyen létrejön a Felügyelő Bizottság
véleményének kikérését követően – fogad el.
11. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Melynek bevételei és kiadásai azEctv. 19. § (1)-(2.)
szerinti tételekből állnak.
12. Az Egyesület könyvvezetése, adózása, beszámolása tekintetében az Ectv.
és egyéb az Egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
13. Az Egyesület az Ectv.. szerint meghatározott beszámolóját és
közhasznúsági mellékletét az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el
14. Az Egyesület köteles beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az Ectv.
szerint meghatározott módon letétbe helyezni, így
elősegítve a beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételét is.
15. Az Egyesület saját honlapján (ha ilyet létrehoz) legalább a közzétételt
követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a
beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét
16. A Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg
közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon
köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
17. A Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki
betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
IX. Az Egyesület megszűnése
1. Az
Egyesület megszűnik, ha:
1.1. az
Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
1.2. a
Közgyűlés feloszlásáról határoz,
1.3. a
Bíróság feloszlatja,
1.4. a
törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy
megállapítja megszűnését,
1.5. a
fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az
Egyesületet a nyilvántartásból törlik.
2. A legfőbb
szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben
lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület
fizetésképtelenségét a Bíróság megállapította.
3. Az
Egyesület megszűnése esetén a Ptk. jogi személyek és az egyesületek
megszűnésére vonatkozó, valamint azEctvmegszűnésre, a civil szervezetek
végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárására
vonatkozó rendelkezéseit kell követni.
X. Egyéb rendelkezések
1. az Egyesület
közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független
és azoknak anyagi támogatást nem nyújt
2. Az
Egyesület létrejöttéhez, a jogi személyiség elnyeréséhez, a közhasznúsági
jogállás megszerzéséhez az Egyesület székhelye szerint illetékes Törvényszék
nyilvántartásba vétele szükséges
3. az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az Ectv. rendelkezései
irányadók, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot
hozhat
XI. Vegyes és záró rendelkezések
Ezt az alapszabályt az
Egyesület Közgyűlése 2014.december 14.én fogadta el.
Későbbi ismertetett
módosításaival a tagok többsége egyetért.
Kelt.: Kissikátor: 2015. március 30
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése